Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Norvégia világörökségi helyszínei	Kriszti	2015.09.29. 14:42
Norvégia területéről eddig hét helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint hat további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést 2014 augusztusáig 191 ország képviselői írták alá, köztük a Norvégia küldöttei 1977-ben.    Alta sziklarajzai  Bryggen  Geiranger-fjord  Nærøy-fjord  Røros  Struve földmérő vonal  Urnesi dongatemplom  Vega-szigetek

Lofoten	Kriszti	2015.08.27. 17:38
Lofoten egy szigetcsoport és hagyományos régió Norvégia északi részén, Nordland megyében. Bár a sarkkörön belül fekszik, olyan meleg időszakai vannak, amelyek rekordszintű hőmérsékleti anomáliát képviselnek a szélességi körön. Lofoten teljes szárazföldi területe 1227 km², lakossága 24 500 fő.  Lofoten a 67. és a 68. északi szélességi fokok közt helyezkednek el. A szigetcsoport természeti szépségeiről, változatos élővilágáról híres, hagyományos iparága a halászat. Lofotenhez Vågan, Vestvågøy, Flakstad, Moskenes, Værøy és Røst községek tartoznak. Fő szigetei északról dél felé haladva: Hinnøya déli része, Austvågøy (526,7 km²), Gimsøya (46,4 km²), Vestvågøy (411,1 km²), Flakstadøya (109,8 km²), Moskenesøya (185,9 km²), még délebbre pedig Værøy és Røst kicsi, különálló szigetei. A tenger Lofotennél bővelkedik az életben. Itt van a világ legnagyobb mélytengeri korallágya, a 40 kilométer hosszan elnyúló Røst, Røst önkormányzattól nyugatra. A szigetcsoporton sok tengeri sas és kormorán, illetve egyéb tengeri madarak milliói élnek. Sok a vidra és Austvågøyön rénszarvasok is élnek. Éghajlata: A tél Lofotenen a sarkkörön túli fekvéséhez mérten nagyon enyhe és ennél nagyobb pozitív hőmérsékleti anomália a szélességi fokhoz képest nincs is a Földön. Røst és Værøy a bolygó legészakabbra fekvő területei, ahol egész évben fagypont felett van az átlaghőmérséklet. Történelme: A szigetek már több, mint ezer éve a tengeri tőkehalhalászat fontos központja. A nagy halászatokra főleg télen kerül sor, amikor a tőkehalak tömegesen délre vándorolnak a Barents-tengerről Lofotenhez ívni. Az itt kifogott hal exportjának központja sokáig a dél-norvégiai Bergen volt, főleg abban az időben, amikor a balti-tengeri kereskedelmet a Hanza uralta (13-17. század). Az alacsonyabban fekvő lofoti területeken, különösen Vestvågøyben már a bronzkor óta fontos szerepet játszik a mezőgazdaság is. Közlekedése: A szigetcsoportnak három kis repülőtere van, amelyek főképp Bodøvel kötik össze: Svolvær repülőtér, Leknes repülőtér és Røst repülőtér. Værøynek helikopterkikötője van. A közeli Vesterålenben van a Stokmarknes repülőtér, a szintén közeli Harstad/Narvik repülőtérről pedig közvetlen járatok indulnak olyan távoli úticélokra is, mint Oslo és Trondheim. Turizmusa, sziklamászás, kerékpározás:  Lofoten hegyeit alpesi stílusú gerinceik, csúcsaik és gleccsereik vonzóvá teszik a hegy- és sziklamászás kedvelői számára, bár az itteni hegyek nem emelkednek 1200 méternél magasabbra. A legfontosabb hegymászóközpont Henningsvær Austvågøyán. A hegymászók leggyakrabban Austvågøya és Moskenesøya hegyeit választják. A szigeteknek kiterjedt kerékpárúthálózata van, többnyire a partok mentén, de akadnak 3-400 méteres emelkedők is. Ballstad and Nusfjord között külön kompjárat jár, hogy a biciklisek elkerülhessék a hosszú és meredek Nappstraum alagutat.

Skandinávia + tengerek	Kriszti	2015.08.25. 11:29
Sziasztok ! Ma elkezdtem az érdekességek feltöltését, melyek mind kapcsolódnak Norvégiához. Az alapokkal kezdtem, vagyis a Skandináv-félszigettel, és azokkal a tengerekkel, melyek körülveszik Novégiát.    Skandinávia  Skandináv-félsziget  Norvég-tenger  Északi-tenger  Barents-tenger

Norvég konyha	Kriszti	2015.08.23. 15:35
Norvégia nevezetes kitűnő nyers ételeiről, ezen belül főleg halhúsból készült különlegességeiről. A legtöbb étterem étlapján szerepel füstölt lazac, sós lében pácolt lazac, norvég nevén gravlaks, és pisztráng, de gyakran szolgálnak fel friss tőkehalat, ördöghalat és lapos halat is. A hering és a különböző rákfélék fogyasztása szintén nagy népszerűségnek örvend. Aki itt él, vagy erre jár érdemes, hogy felkeresse a tengerparti városok rakpartjait, az ott található halpiacokat. Isteni finomságok találhatóak itt, érdemes megkóstolni a frissen fogott halakat, rákokat egy korsó jéghideg sör mellett. Aki kedveli a vadhúst, Norvégiában járva feltétlenül meg kell kóstolnia a rénszarvas, a jávorszarvas vagy a nyírfajd húsát. Krémszerű mártással tálalva és egy pohár jó vörösbor társaságában ideális választás egy finom ebédhez.   A kecsketejből különleges eljárással készített sajt, azaz a brunost, norvég specialitás. Ez az édes, barna színű sajt nem igazán ismert Norvégián kívül, de felénk minden korosztály kedveli. Népszerű nyári étel a pácolt vagy szárított hús, a spekemat, mely sonka és kolbász alakjában kerül a norvég asztalokra. A spekemat mellé általában az ugyancsak norvég különlegességnek minősülő ostyaszerű ropogós kenyeret kínálják tejföllel és rántottával, mindezt pedig egy korsó jó norvég sörrel vagy pár korty pálinkával kísérjük. A norvégok halfogyasztása kiemelkedik még az egyébként sok hallal élő skandináv népeké közül is. A halászat az északi királyságban ma is nemzeti foglalkozásnak számít, a lakosság egytizedét kitevő sporthorgászok alkotják a közel 4 és fél milliós nemzet legnagyobb taglétszámú „pártját”. A tengertől távolabb élők, tavak és vízfolyások százezrei között válogathatnak. A sporthorgászok elsősorban a lazacot és a pisztrángot kedvelik. A máshol drága, különleges halfélék a norvég konyha megszokott napi fogásai közé tartoznak. A norvég partok mentén igazán nagy mennyiségben kifogott halakon kívül az állattartás és a földművelés termékei (tej, vaj, sajt, hús, kenyér és a sokféle gabonatermék) képezték és képezik még ma is a táplálkozás alapját. Tejből vajat, sajtot vagy aludttejet készítenek. Friss élelmiszert nagyon sokáig nehéz volt beszerezni, ezért jobb híján sózott ételeket fogyasztottak, így pótolva az ásványi anyagokat és a vitaminokat a hosszú téli hónapokban. Korábban a lepénykenyér és a lefser nevű palacsintaféle volt a legfontosabb pékáru errefelé. A zabból készült lefsert alacsony hőfokon sütötték ropogósra. Mindkettő tartós élelmiszernek számított, és a kamrában (stabbur) tárolták őket. A lágyabb tésztájú lefserhez sokszor tejszínt is adtak, ezért ez már nem volt annyira tartós, mint zabból készült társa. Ez a sütemény ma elsősorban ünnepi alkalmakra készül, különösen, ha vajjal és cukorral tálalják. A norvégoknál, számos európai országgal ellentétben nem a felső középosztály, hanem inkább a paraszti konyha étkei közül kerülnek ki a nemzeti ételek. A norvégok büszkék a hagyományos ételeikre és a hazai nyersanyagokra, ezért a külföldiek, itt étkezve, néha úgy érezhetik, mintha múltidéző időutazáson vennének részt. A norvégok a tiszta, természetes hozzávalókat részesítik előnyben. Ezt szerencsére az élelmiszergyártók is felismerték, és mindent elkövetnek, hogy ők állítsák elő a világ legtermészetesebb nyersanyagait. A norvég konyha a vidékiek egyszerű halételeitől egészen az ínyencek igényeit is maximálisan kielégítő éttermek áfonyás süketfajdjáig magában foglalja, felsorakoztatja az összes itteni eledelt.  Érdemes megkóstolni a helyi különlegességeket, ha Norvégiában járunk. A legízletesebbek a házi készítésű, szinte teljesen zsírmentes húsételek. Az ételsor mindenütt izgalmas és változó, így mindenki megtalálja a maga ízlésének valót: norvég epret, sós húst, borsókrémlevest, lefsert, húsos süteményeket, tűzdelt húst vagy a rommergrot nevű krémes zabkását - hogy csak néhányat említsek. Melyek tehát a jellegzetes norvég nemzeti ételek, fogások? „Húsgombóc!” - válaszolja a norvégok 65 százaléka. 35 százalék nevezi meg az ürüvel töltött káposztát, és 25 százalék az így a harmadik helyre kerülő tőkehalat. Ez utóbbit, a luftfisket a sózott bárányborda követi. Az oslói kormány 1994-ben közvélemény-kutatást végzett a norvég élelmiszerek versenyképességének felmérésére. Noha a legkedveltebb ételek tekintetében jelentős térségi különbségek mutatkoztak meg, az abszolút győztes az egész országban a húsgombóc lett, megelőzve ezzel a nyugatnorvég krumpli gombócot.     Bővebben - Receptek

Norvég nyelv	Kriszti	2015.08.23. 12:36
Ha már az oldal témája Norvégia, úgy gondoltam egy kicsit ismerkedjünk meg a norvég nyelvvel is, és pár dolgot tanuljunk is meg. Ebben az alábbi menüpontok vannak a segítségünkre:  Norvég nyelv és történelme  Hangrendszere  Bokmål nyelv ABC-je  Tanuljunk norvégul

Norvégia történelme	Kriszti	2015.08.22. 17:33
Sziasztok ! Ma felkerültek azok a menüpontok is, melyek Norvégia történelmével kapcsolatosak. Rövid összefoglaló: Norvégia történelme i. e. 10 000-ben kezdődött, amikor az utolsó eljegesedés után az első nomád vadász-gyűjtögetők megtelepedtek tengerpartjain. A jégpáncél elolvadása után birtokukba vették a belső, lassan erdősülő területeket is. A viking korban a norvégok megtelepedtek a Britannia északi szigetein és Írországban, felfedezték és benépesítették Izlandot és Grönlandot, valamint az európaiak közül elsőként érték el Amerikát. 1397-ben a három északi királyság, Dánia, Svédország és Norvégia a kalmari unióban egyesült. Svédország 1523-ban kivált az unióból, de Norvégia és Dánia egészen 1814-ig perszonálunióban maradt. A napóleoni háborúk után Norvégia a svéd koronához került, egészen 1905-ig, amikor békés úton, népszavazással kivívta függetlenségét. A világháborúkban Norvégia semleges maradt, ennek ellenére a második világháborúban Németország megszállta. A háború után az ország csatlakozott a NATO-hoz és gyors gazdasági fejlődéssel jóléti államot teremtett. Az 1960-as évek végén olajat találtak az Északi-tengeren, norvég felségterületen, amivel az ország a világ egyik legnagyobb olajexportőrévé vált.  Őskor  Ókor (bronzkor, vaskor)  Viking kor  Középkor  Dánia-Norvégia  Svéd-norvég unió  Független Norvégia  A második világháboró alatt  Az olajkorszak

Norvégia fővárosa	Kriszti	2015.08.22. 14:05
Oslo (1624 – 1877. december 31. között Christiania, 1878. január 1. – 1924. július 11. között Kristiania, de hivatalosan 1925. január 1. óta ismét Oslo) Norvégia fővárosa, egyben az ország legnagyobb városa. A történelem során kétszer is nevet változtatott, először 1624-ben IV. Keresztély dán király tiszteletére Christiania, majd Kristiania névre, illetve másodszor 1925. január 1-jén, eredeti nevének visszavételével. A The Economist 2006. januári listája szerint Oslo a világ legdrágább városa, megelőzve a 14 évig élen állt Tokiót. Földrajza: Oslo az Oslo-fjord északi végénél fekszik. A fjord, amelyet a várossal átellenben fekvő Nesodden-félsziget csaknem kettévág, a várostól délre fekszik; a többi irányból zöld dombok és hegyek veszik körül. A város közigazgatási területén belül 40 sziget (a legnagyobb Malmøya) és 343 tó (a legnagyobb a Maridalsvannet) található – ez utóbbiak egyébként fontos forrásai a város ivóvizének. A legmagasabb pont a 629 m magas Kirkeberget. Bár Oslo népessége más fővárosokkal összehasonlítva nem nagy, szokatlanul nagy a területe, amelynek kétharmadát védett erdők, dombok és tavak teszik ki. Számos parkja és nyílt területe szellős és zöld képet ad neki. Nem ritka esemény (különösen télen) vad jávorszarvasok megjelenése Oslo városiasabb részein. Éghajlata: Oslo éghajlata nyáron viszonylag meleg, a nyári hónapok átlagos napi csúcshőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot. Általában a lehűlés október vége felé érkezik. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 35 °C volt (1901. július 21-én). A telek hosszúak és hidegek, a januári középhőmérséklet 4,3 °C. A hóesés egyenletesen oszlik el a téli hónapokban; átlagosan évente 30 napig van 25 cm-nél vastagabb hótakaró. A hidegrekord -27,9 °C (1871 februárjában). Az évi átlagos csapadékmennyiség 763 mm, a nyár enyhén csapadékosabb, mint a tél. Történelme: Skandináv sagák szerint Oslót III. Harald norvég király alapította 1049-ben, nemrég azonban 1000 előtti keresztény temetkezési helyet tártak fel a régészek. Ez adott jogalapot annak, hogy a város millenniumát 2000-ben ünnepeljék. V. Haakon uralkodása (1299-1319) óta tekintik fővárosnak, mivel ő volt az első király, aki tartósan itt rendezte be udvarát. Ő kezdte el az Akershus erőd építését is. Egy évszázadra rá Norvégia perszonáluniót alkotott Dániával, ami Oslo jelentőségét csökkentette, hiszen a király székhelye Koppenhágában volt. A város többször is áldozatul esett a tűzvészeknek. 1624-ben, a tizennegyedik ilyen eset után IV. Keresztély király az öböl túloldalán, az Akershus erőd mellett építtette újjá a várost, és a Christiania (később, 1878-1924 között Kristiania) nevet adta neki. A város elkezdte visszanyerni vezető szerepét a kereskedelem és a kultúra terén, de egyeteme csak 1811 óta van. 1814 (a perszonálunió felbomlása) óta ismét főváros. A 19. században számos meghatározó épülettel gazdagodott: ekkor épült például a királyi palota (1825-1848), a Stortinget (parlament, 1861-1866), az egyetem, a nemzeti színház és a tőzsde épülete. Olyan világhírű művészek éltek itt ebben az időszakban, mint Henrik Ibsen, Edvard Munch, Knut Hamsun és Sigrid Undset (utóbbi kettő irodalmi Nobel-díjas). Oslo 1850-ben előzte meg népességszámban Bergent, és vált az ország legnépesebb városává. Kultúra: Norvégia legfontosabb kulturális intézményei szintén Oslóban vannak. A város központjában található a Nemzeti Színház, a Norvég Színház, az Oslói Új Színház és a Norvég Operaház. Az egyetem régi épületének közelében van a viking kori emlékekben igen gazdag Történeti és Néprajzi Múzeum, valamint a Nemzeti Galéria, norvég és európai művészek festményeinek gazdag gyűjteményével. A keleti Tøyen városrészben van az arktikus flórát bemutató botanikus kert és az Edvard Munch (1863–1944) gazdag életművét bemutató Munch Múzeum. A Bygdøy-félszigeten áll a Norvég Néprajzi Múzeum, a Viking Hajók Múzeuma, továbbá a Framhuset (ahol Fridtjof Nansen és Roald Amundsen sarkkutató hajóját, a Framot állították ki) és a Kon-Tiki Múzeum (ahol Thor Heyerdahl csendes-óceáni expedícióinak dokumentumai láthatók), végül a Norvég Tengerészeti Múzeum. A város nyugati részén található Frogner parkban Gustav Vigeland (1869–1943) 1600 szobrát és 1200 rajzát állították ki.     Bővebben

Norvégia növény- és állatvilága	Kriszti	2015.08.20. 16:15
Sziasztok ! Újabb három menüponttal gazdagodott az oldal, melyben Norvégia növény és állatvilágával ismerkedhettek meg.  Növényvilága  Állatvilága  Állatvilága 2 (Emlősök)

Norvégia régiói - Sørlandet	Kriszti	2015.08.18. 15:49
Sørlandet (norvégul déli föld) egyike Norvégia öt földrajzi régiójának (landsdel). Dél-Norvégia Skagerrak-szoros menti területeit foglalja magába. Összterülete 16 493 négyzetkilométer. Két megyéből áll. Ezek: Vest-Agder és Aust-Agder. Néha a régióhoz sorolják az északnyugatra fekvő Vestlandet régióban fekvő Rogaland, illetve az Østlandet régói Telemark megyék részeit is. 1902 előtt nem volt Sørlandet régió, az elnevezést ekkor vezette be Vilhelm Krag. Korábban a Vestlandet részeként fogták fel a területet, amely nagyjából egybeesik a történelmi Agder királyság területével. Tengerpartja: A két megye lakosságának mintegy 80 százaléka tengerpart mentén lakik: a part norvég viszonylatban meleg, a Skagerrak fontos főútvonalai csatlakoznak hozzá és gazdag halászhelyek vannak a közelében. Tengerparti városai, nyugatról kelet felé haladva: Flekkefjord Farsund Mandal Kristiansand Lillesand Grimstad Arendal Tvedestrand Risør         Bővebben a régióról:

Norvégia régiói -Østlandet	Kriszti	2015.08.18. 15:18
Østlandet (norvég Bokmål nyelvjárás, jelentése "a keleti ország")  egyike Norvégia földrajzi régióinak, az ország délkeleti része. A következő megyéket foglalja magába: Telemark, Vestfold, Østfold, Akershus, Oslo, Buskerud, Oppland és Hedmark. A régiót északon és nyugaton hegyek határolják, keleten a svéd határ, délen pedig Viken történelmi régiója és a Skagerrak-szoros. Hegyeinek legmagasabb csúcsa a 2649 méteres Galdhøpiggen a Jotunheimen-hegységben: ez (Grönlandot kivéve) a legmagasabb pont a skandináv országokban. A régió legészakibb részén helyezkedik el Dovrefjell-hegység, Lillehammertől északkeletre pedig a Rondane-hegység. A hegyeket mély völgyek tagolják, keletről nyugat felé haladva a legfontosabbak Østerdal, Gudbrandsdal, Valdres, Hallingdal, Numedal és Telemark völgyei. Ezek közül Østerdalt sík fenyőerdők veszik körül, a többit azonban meredek hegyoldalak. Az Oslo Fjord körüli terület és a régió északkeleti területei viszonylag síkok és intenzív mezőgazdaságnak adnak otthont (például Hedemark, Toten, Hadeland és Ringerike földjei). Ezeken a síkságokon a legmagasabb Norvégián belül a népsűrűség: a norvégok 40%-a Oslo 200 kilométeres körzetében él. A régió tengerpartjai (délen) bővelkednek a szigetekben, népszerű fürdőző és vitorlázó helyeket teremtve.         Bővebben a régióról:

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk