Az Északi-tenger az Atlanti-óceán egyik tengere, keletről Norvégia és Dánia, nyugatról Nagy-Britannia, délről Németország, Hollandia, Belgium és Franciaország határolja. Területe 580 000 km².Hozzá tartoznak a Skagerrak és a Kattegat nevű tengerszorosok, amelyek Norvégia és Dánia között találhatók, és összeköttetést nyújtanak a Balti-tengerrel. Délen a Doveri-szoroson és a La Manche-on keresztül csatlakozik az Atlanti-óceánhoz. Északon a Norvég-tengerrel érintkezik.
Hosszúsága 960 km, szélessége 580 km, átlagos mélysége 95 m, legnagyobb mélysége 700 m.
Több fontos folyó is az Északi-tengerbe ömlik :
-
Az Elba Cuxhavennél
-
a Forth Edinburghnél
-
a Weser Bremerhavennél
-
a Rajna és a Maas (Meuse) Rotterdamnál
-
a Schelde Flushingnál
-
a Temze Southend mellett és a Humber Kingston upon Hullnál
-
az Ems Emdennél
Az Északi-tenger medencéje két részből áll, az északi rész a nagyobb, ez a Fríz-szigetek és Norfolk megye vonalától északra lévő terület. A déli medence a Doveri-szorost és a La Manche-csatornát foglalja magában.
Történelme: Az utolsó jégkorszak alatt az északi medence legnagyobb része jégtakaróval borított volt, a többi rész a déli medencével együtt tundra volt. Azóta az emelkedő tengerszint fokozatosan elborítja a szárazföldet, és a vihardagályok rombolják a partvonalat. A korábbi szárazföld helyén a sekély Dogger Bank és a Széles Tizennégyesek húzódnak Franciaország és a Brit-sziget között. Az 1953-as északi-tengeri árvizet okozó vihardagály következtében 2 000 ember halt meg Hollandiában és Angliában.
Természeti erőforrások: Óriási mennyiségű kőolaj és földgáz található a tengerfenék alatt, emiatt fúrótornyok százait telepítették a tengerre. A tankerhajó forgalom is óriási méreteket ölt, ez a terület Európa fő kőolaj- és földgázlelőhelye.
|