A Vega-szigetek vagy Vega-szigetvilág (norvégul: Vegaøyan) egy szigetcsoport a norvégiai Helgelandban, Nordland megyében. Az északi sarkkör közelében terül el összesen 1037 km²-en, amely a mintegy 6000 sziget és sziklaszirt mellett a hozzájuk tartozó vízfelszínt is magában foglalja. 2004 óta az UNESCO Világörökség része.

A Vega-szigetek 2004 óta képezik a Világörökség részét. Az indoklás szerint a szigetek egy különleges életforma tanúi, amely a halászaton és a pehelyréce tollának gyűjtésén alapult, zord éghajlati viszonyok között. Ennek emberkéz alkotta jelei a halászfalvak, rakpartok, raktárak, pehelyréce-ólak (a madarak fészkelését könnyítendő), megművelt földek, világítótornyok és jelzőfények. Ez a kultúrtáj visszatükrözi azt a fenntartható életmódot, amelyet a halászok és a földművelők évszázadokon át folytattak, beleértve a nők megélhetéshez való hozzájárulását a tollgyűjtés révén

Az Északi-sarkkörtől kissé délre található Vega-szigetcsoport több kis sziget együttese, amelyek a fősziget, a Vega körül helyezkednek el. Az utolsó jégkorszak után körülbelül tízezer évvel ezelőtt visszahúzódott a jégtakaró és lehetővé vált a halászat, valamint a helyi állatpopuláció vadászata. A világörökségi helyszínhez tartozó több mint ezer négyzetkilométeres területnek a szigetcsoport csak egy töredékét foglalja el. A helyi lakosok 1500 éven keresztül halászatból és a pehelyréce könnyű, a fészkük bélelésére használt pihéinek begyűjtéséből éltek. A szigetek már a kőkorszakban is lakottak voltak, az i. sz. 9. századra a pehelybegyűjtés vált az egyik fő bevételi forrásukká, ami jövedelmük egyharmadát alkotta. A térségben fenntartható gazdaság fejlődött ki, ennek jelei a halászfalvak, a raktárak, a rakpartok, a pehelyházak, a gazdasági területek és a világítótornyok. A pehelyrécék élőhelyét kerítésekkel vették körül, végül háziasították a vadon élő állatokat. Jelenleg halászattal már kevesebben foglalkoznak, de néhányan még őrzik a hagyományokat. Az összegyűjtött lúdpehely napjainkban is a textilipar egyik alapanyaga, ruhabélésként és takarókhoz használják.

Földrajza: A szigetcsoport területe 103 710 hektár, ebből azonban csak 6 930 a szárazföld.  A mintegy 15x15 km-es kiterjedésű főszigeten, Vegán található a szigetek fő települése, Gladstad. Két további lakott sziget tartozik a szigetcsoporthoz: Ylvingen és Omnøy; jelentősebb még ezeken kívül Lånan és Skogsholmen. Vega szigetének déli részét a mintegy 800 m magas Trolltinden uralja, az északi részen viszont lápvidék terül el.

Történelme: A legrégibb, emberi letelepedésre utaló leletek a szigeteken 10 000 évvel ezelőttről, a kőkorból származnak; ezzel Észak-Norvégia legrégebbi régészetileg bizonyított településeiről van szó. Mintegy 1500 éve folyamatosan lakott a szigetcsoport, ami minden bizonnyal a Golf-áramlatnak köszönhető: a víz itt halban rendkívül gazdag. Ez nem csak a halászokat vonzotta, hanem a madarakat, többek között a pehelyrécéket is; becslések szerint tollukból, amelyet a 9. századtól kezdve egész Európába exportáltak, a szigetlakók jövedelmének akár egyharmada is származhatott.