Østlandet (norvég Bokmål nyelvjárás, jelentése "a keleti ország")  egyike Norvégia földrajzi régióinak, az ország délkeleti része. A következő megyéket foglalja magába: Telemark, Vestfold, Østfold, Akershus, Oslo, Buskerud, Oppland és Hedmark.

A régiót északon és nyugaton hegyek határolják, keleten a svéd határ, délen pedig Viken történelmi régiója és a Skagerrak-szoros.

Hegyeinek legmagasabb csúcsa a 2649 méteres Galdhøpiggen a Jotunheimen-hegységben: ez (Grönlandot kivéve) a legmagasabb pont a skandináv országokban. A régió legészakibb részén helyezkedik el Dovrefjell-hegység, Lillehammertől északkeletre pedig a Rondane-hegység.

A hegyeket mély völgyek tagolják, keletről nyugat felé haladva a legfontosabbak Østerdal, Gudbrandsdal, Valdres, Hallingdal, Numedal és Telemark völgyei. Ezek közül Østerdalt sík fenyőerdők veszik körül, a többit azonban meredek hegyoldalak.

Az Oslo Fjord körüli terület és a régió északkeleti területei viszonylag síkok és intenzív mezőgazdaságnak adnak otthont (például Hedemark, Toten, Hadeland és Ringerike földjei). Ezeken a síkságokon a legmagasabb Norvégián belül a népsűrűség: a norvégok 40%-a Oslo 200 kilométeres körzetében él. A régió tengerpartjai (délen) bővelkednek a szigetekben, népszerű fürdőző és vitorlázó helyeket teremtve.

Akershus megye

Akershus megye Norvégia déli részén, Østlandet földrajzi régióban, közvetlenül a főváros, Oslo mellett.

Szomszédai Hedmark, Oppland, Buskerud, Oslo és Østfold megyék. Rövid határa van a svédországi Värmland történelmi tartománnyal is.

Akershus Oslo után Norvégia második legnépesebb megyéje. A főváros védelmére épített Akershus erődről kapta nevét. Közigazgatási központja Oslóban van, a megye területén kívül.

Akershushoz tartozik a Mjøsa tó és a Glomma folyó egy része.

Akershusban van Oslo számos külvárosa, például Bærum, így Akerhus az ország egyik legsűrűbben lakott területe. A megyén keresztül futnak Oslo fő vasútvonalai, számos csomóponttal és állomással, mint Asker, Sandvika, Ski és Lillestrøm.

A megyéhez tartozik a történelmi emlékhely Eidsvoll, Oslótól 48 kilométerre, ahol 1814-ben a nemzetgyűlés megszavazta a norvég alkotmányt. Eidsvolltól délre, Gardermoennál helyezkedik el a főváros nemzetközi repülőtere, az Oslo–Gardermoeni repülőtér.

A koronaherceg birtoka Askerban van.

Buskerud megye

Buskerud megye megye Norvégia délkeleti Østlandet régiójában. Székhelye Drammen. Akershus, Oslo, Oppland, Sogn og Fjordane, Hordaland, Telemark és Vestfold megyékkel határos.

Buskerud az oslo-fjordi Hurumtól a Halling-hegységig és Hardangerig terjed.

Hagyományosan négy területre osztják: Eiker, Ringerike, Numedal és Hallingdal.

Nyugati része hegyes fennsík erdős völgyekkel és magasan fekvő legelőkkel. Keleti fele alföld, sok tóval és patakkal. A legnagyobb tavak Tyrifjorden és Krøderen. A Numedalslågen, Norvégia harmadik legnagyobb folyója Hordalandban ered, keresztülfolyik Buskerudon és áthalad Vestfoldba, ahol eléri a tengert. Másik folyója, a Begna a Sperillen tóba ömlik.

Buskerud megye zászlaja:       Buskerud megye címere:  

Hedmark megye

Hedmark Norvégia egyik megyéje az ország délkeleti Østlandet földrajzi régiójában.

Közigazgatási központja a 27 593 lakosú (2006) Hamar. Legjelentősebb városai Hamaron kívül Kongsvinger, Elverum és Tynset. Hedmark Norvégia 19 megyéje közül a harmadik legnagyobb, területe 27 397 km² (több mint háromszorosa a legnagyobb magyar megye, Bács-Kiskun területének.) Három hagyományos régiója Hedmarken, Østerdalen és az Odalen és Vinger régiókat is tartalmazó Solør.

Nevének óészaki nyelvű alakja Heiðmörk. Ennek előtagja, a heiðnir egy germán törzs neve. Utótagja, a mörk jelentése „erdős vidék, határvidék”). 1919-ig neve nem Hedmark fylke, hanem Hedemarkens amt volt.

Címere 1987-ben született, három barkespader nevű fakérgező szerszámot mutat.

Hedmark volt az 1994-es téli olimpia helyszíne.

Földrajza: Hedmark Østlandet északkeleti része. Határos Svédország Dalarna és Värmland megyéivel. Norvég szomszédai Sør-Trøndelag, Oppland és Akershus megyék. Oppland megyével együtt egyedülállók abban a norvég megyék közt, hogy nincs tengerpartjuk.  Legnagyobb tavai a Femunden és a Mjøsa. A megyén keresztülhalad Norvégia legnagyobb folyója, a Glomma. Földrajzilag a következő területekre osztható: a Mjøsatól keletre Hedmarken, Elverumtól északra Østerdalen és Elverumtól délre Glåmdalen.

Hedmark Norvégia egyik legkevésbé urbanizált vidéke. Lakosainak mintegy fele nem városokban él. A népesség főleg a Mjøsa, Norvégia legnagyobb tavától délkeletre elterülő mezőgazdasági vidéken koncentrálódik. Norvégia faszükségletének legnagyobb részét Hedmark szolgáltatja. A fát hagyományosan a Glomma folyón úsztatták le a tengeren, ma teherautókon és vonaton szállítják.

Történelme: A kora vikingkorban, a Széphajú Harald (kb. 850 – kb. 933) előtti időkben Hedmark kis királyság volt. Királyai közül néhány:

• Halfdan Hvitbeinn
• Sigtryg Eysteinsson
• Eystein Eysteinsson, Sigtryg bátyja
• Halfdan the Black, Harald király apja, aki Sigtryg és Eystein legyőzése után lett Hedmark királya.

Hedmark megye zászlaja:                Hedmark megye címere:  

Oppland megye

Oppland megye Norvégia délkeleti Østlandet földrajzi régiójában, Sør-Trøndelag, Møre og Romsdal, Sogn og Fjordane, Buskerud, Akershus, Oslo és Hedmark megyék szomszédságában.

Norvégia ötödik legnagyobb megyéje: területe 25 192 km² (háromszor nagyobb, mint a legnagyobb magyar megye, Bács-Kiskun). Közigazgatási központja Lillehammer.

A viking korban Norvégia belső vidékeit Upplönd néven emlegették, amelynek jelentése „felső föld”. Ebből ered Uppland megye neve.

Földrajza:  Oppland megye a Mjøsa és a Randsfjorden tavaktól a Dovrefjell, Jotunheimen és Rondane hegységekig terjed.  Hagyományos régiói: Gudbrandsdalen, Valdres, Toten, Hadeland és Land.  Jelentős városai Lillehammer mellett Gjøvik Otta és Fagernes. A megyében található Norvégia legmagasabb csúcsa, a Galdhøpiggen (2469 m) és a második legmagasabb csúcs, a Glittertind (2465 m).

A turizmus fontos helyi iparág, a turisták különösen Valdrest és a Gudbrandsdalslågen folyó menti Gudbrandsdalent látogatják szívesen. A valdresi Jotunheimen a Bagn és a Begna folyók közt a síelés és a téli sportok népszerű központja.

Oppland megye zászlaja:             Oppland megye címere:  

Østfold megye

Østfold megye Norvégia délkeleti Østlandet régiójában, az Oslo-fjord és Svédország között. Szomszédai Akershus, illetve a svéd Västra Götaland megye (illetve az öböl túloldalán a norvég Buskerud és Vestfold megyék.)

Területe 4182 km², ezzel a 17. Norvégia 19 megyéje közt (és körülbelül akkora, mint a magyar Győr-Moson-Sopron megye). Népessége alapján a 6. legnagyobb norvég megye.

Közigazgatási központja Sarpsborg, legnagyobb városa Fredrikstad.

Østfold megye zászlaja:                                 Østfold megye címere:  

Telemark megye

Telemark megye Norvégia délkeleti Østlandet földrajzi régiójában, a Skagerrak szoros és a Hardangervidda fennsík közt.  1919-ig neve Bratsberg amt volt.

Szomszédai Vestfold, Buskerud, Hordaland, Rogaland és Aust-Agder megyék. Közigazgatási központja Skien. Más jelentős városai: Porsgrunn, Notodden, Rjukan és Kragerø.

Rövid tengerpartja a Langesundsfjorden és az aust-agderi Gjernestangen nyúlik el.

Telemark hagyományos régiói: Grenland, Vest-Telemark, Midt-Telemark, Øst-Telemark és Vestmar.

Nevének óészaki nyelvű elődje Þelamörk. Ennek előtagja a þelir, egy germán törzs nevének többes számú genitivusa, utótagja az "erdős vidék, határvidék" jelentésű mörk.

Címere 1970-ben született. Egy régi fajta norvég csatabárdot ábrázol.

Telemark megye címere: 

Vestfold megye

Vestfold egyike Norvégia 19 megyéjének, az ország déli részében, Buskerud és Telemark megyék szomszédságában, az Oslo-fjordtól nyugatra (ahogy neve is jelzi).

Közigazgatási központja Tønsberg. Más jelentős városai: Larvik, Sandefjord és Horten.

Vestfold Norvégia második legkisebb megyéje, területe 2224 km² (csaknem ugyanakkora, mint a magyar Komárom-Esztergom megye).

Vestfoldon halad keresztül a Numedalslågen folyó. A megye jórészt alföld, Norvégia egyik legkedvezőbb adottságokkal rendelkező mezőgazdasági vidéke. A tél itt három hónapig tart, a kellemes nyári hőmérséklet pedig kitart májustól szeptemberig. A júliusi átlaghőmérséklet 17 °C.

Vestfold halászatáról és hajózásáról is ismert. Kikötői korábban a bálnavadász flották bázisai voltak, ma a halászat és és a hajóépítésé. A megye belső vidékein fát is termelnek.

Norvégia egyetlen megyéje, amelynek minden községe a Bokmålt deklarálta a norvég nyelv itt használt hivatalos írott formájának.

Vestfold a régió újjáélesztett régi neve. Az Oslo-fjord régi neve Fold volt. Vestfold annyit jelentett: a Foldtól nyugatra. 1919 előtt a megye neve Jarlsberg og Larvik Amt volt.

A Westfold szót J. R. R. Tolkien is használta, a képzeletbeli Középföldén elhelyezkedő Rohan királyság egyik régiójának neveként.

Vestfold megye zászlaja:       Vestfold megye címere:  

Nagyobb városok:

Asker

Asker község (norvégul: Asker kommune) egy község Norvégia Akershus megyéjében, Viken régió része, Oslo külvárosa. A község adminisztratív központja Asker. Askert 1838. január 1-jén alapították.

Címere: A község címerét 1975. október 7-én fogadták el. A címer három ezüst farönköt (norvégul: askekaller) ábrázol zöld mezőn. A farönkök kőrisfák, amelyek termését minden éven leszedték és az állatoknak adták. Így a fák az évek során egy bizonyos alakot öltöttek, amely a környék jellegzetessége lett.

Földrajza: Asker tengerparti község, de ugyanakkor erdős, dombos részei is vannak. Több fontos üzlet is található itt, kertészkedéséről is ismert. A Skaugum birtok, Haakon norvég királyi herceg és családja lakhelye is Askerban található. Az első nem svédországi IKEA-áruház itt nyílt, 1963-ban.

Kultúrája: Habár Asker eredetileg egy vidéki település volt, Oslo terjeszkedésének köszönhetően mára a főváros külvárosává vált. Emiatt több híresség él Asker környékén.  Asker, pontosabban Blakstad, a baglerek erődítménye volt, akik a birkebeinerek ellen hadakoztak a viking-éra polgárháborúi alatt. A község ad otthont az Askeri úszóklubnak. Az askeri női futballcsapat színeiben több nemzetközi játékos játszott, közülük négyen részt vettek a 2007-es női labdarúgó-világbajnokságon.

Drammen

Drammen város és község Norvégia délkeleti Østlandet földrajzi régiójában, a főváros Oslótól 47 km-re. Buskerud megye székhelye, a norvég autó- és gyümölcsimport fő kikötője. Drammen Norvégia hatodik legnagyobb városi övezete.  Központja a Drammenselva két partján helyezkedik el, azon a ponton, ahol a folyó a Drammensfjordba ömlik.

Történelme:  Åskollen és Skogerveien sziklafaragásai 6000-7000 évesek és az ember jelenlétének első jelei a könyéken. A legnagyobb faragás, amely Åskollenben látható, jávorszarvast ábrázol. Drammen eredetileg három kis kikötőből állt: a Drammenselva északi oldalán Bragernes, a déli oldalon Strømsø és Tangen.

Hamar

Hamar város és község  Norvégia délkeleti Østlandet földrajzi régiójában. Hedmark megye közigazgatási központja a Mjøsa tó, Norvégia legnagyobb tava partján.

A község területe 351 km², népessége 27 956 (2008. január 1.)

Hamar község északnyugati szomszédja Ringsaker, az északi Åmot, keleten Løten, délen Stange.

Lillehammer

Lillehammer város és község Norvégiában, Oppland megyében, a délkeleti Østlandet földrajzi régióban. Területe 477 km², népessége 25 070 (2004).

Lillehammer központja jórészt jó állapotban fennmaradt 19. századi faházakból áll. A város festői környezetben fekszik, a Lågen folyó, illetve a Mjøsa tó északi partján, és hegyek veszik körül.

Éghajlata: Klímája viszonylag csapadéktalan, szárazföldi.

Történelme: Lillehammer községet 1838. január 1-jén hozták létre.  Lillehammer címere 1898-ban született, egy birkebeinert, 12. századi felkelőt ábrázol. Neve világszerte ismertté akkor vált, amikor Lillehammer 1994-ben megrendezte a téli olimpiai játékokat.

Gazdasága: Kereskedelméhez kedvező elhelyezkedése teremtett jó alapokat: a Mjøsa tó legészakibb pontján fekszik, ugyanakkor a Gudbrandsdal-vidék kapuja, amelyen keresztülhalad a történelmi trondheimi országút. A Mesna folyó jelenléte az ipar számára kedvező.

Közlekedése: Norvégia egyik fő vasútvonala, a Dovrebanen Hamartól indulva Lillehammeren keresztül fut a Gudbrandsdalba, hogy Trondheimban érjen véget. Lillehammeren keresztülhalad az E6-os nemzetközi út is.

Turizmusa: Nevezetességek:

• Az olimpiai létesítmények.
• A Maihaugen skanzen Norvégia legnagyobb szabadtéri múzeuma, amely 185 épületet mutat be (többnyire Lillehammerből, illetve a Gudbrandsdalen völgyből), köztük az 1150 körül épült Garmo fatemplom.
• A Flygelet művészeti múzeum
• A PS Skibladner, a világ legrégebb óta (1856-tól) szolgálatban álló keréklapátos gőzhajója.
• A drotteni sziklafaragások (Fåberg, a Gudbrandsdalslågen folyótól nyugatra).
• Sjusjøen sícentrum (már Ringsaker községben, Lillehammertől 20 kilométerre keletre).

Sport: Az 1994-es téli olimpiai játékok nyomán továbbhasznosítható sportlétesítmények maradtak hátra, amelyeket a Lillehammeri Olimpiai Park kezel. A város egyik jelképe a Lysgårdsbakkene Síugró Aréna környezetbe simuló mesterséges dombja. Többféle téli sport helyszíne a Kanthaugen Szabadstílus Aréna (szánkó, tobogán stb.). Olimpiai helyszín volt a Lillehammer belvárosától 15 kilométerre fekvő hunderfosseni bobszánkó pálya is. 2016-ban a városban rendezik a II. téli ifjúsági olimpiai játékokat.

Sarpsborg

Sarpsborg város és község Norvégia keleti Østlandet földrajzi régiójában, Østfold megye közigazgatási székhelye.

A várost 1016-ban Szent Olaf norvég király alapította. 1702-ben egy földcsuszamlás az óváros jórészét a Glomma folyóba süllyesztette.

Fredrikstad

Fredrikstad, korábban Frederiksstad (szó szerint „Frigyes városa”) város és község Norvégia délkeleti Østlandet földrajzi régiójában, a Glomma folyó északi-tengeri torkolatánál, Østfold megyében.

Fredrikstad városközpontja a folyó nyugati partján, az óváros – Észak-Európa legjobban megőrzött városerődje – a keleti parton fekszik.

Történelme: 1567-ben alapította II. Frigyes király. Fredrikstad község 1838. január 1-jén jött létre. Fredrikstadot azután alapították a Glomma torkolatánál, hogy a svédek leégették a folyónál 15 kilométerre feljebb épült Sarpsborgot. A maradék sarpsborgi lakosság több mint fele azonban a régi városban maradt, amelyet az eredeti helyen újjáépítettek.

Gazdasága: Fredrikstad sokáig nagy faipari központ volt és a faexport fontos kikötője, később – az 1980-as évekig – jelentős hajóépítő. Ma vegyipara és könnyűipara jelentős. 2005-ben a Tall Ship Races vitorláshajóverseny célkikötője volt.

Skien

Skien város és község Norvégia délkeleti Østlandet földrajzi régiójában, Telemark megye közigazgatási központja.

Skien, Porsgrunn és a kisebb Bamble konurbációja a norvég statisztikai hivatal adatai szerint Norvégia hetedik legnagyobb városának tekinthető.

Skienben jelentős számban élnek szomáliak.

Történelme:  Az óészaki Skiða szó, amelyből a város neve származik, jelentése „egyenes palló”. A várost valószínűleg egy egyenes folyású patak után kapta ezt a nevet.

Skien címere egy 1609-ből származó pecsét alapján készült. Benne a város nevének téves magyarázata alapján szerepel a sílécpár (holott a névnek nincs köze a síeléshez).

Skien községet 1838. január 1-jén hozták létre. 1964. január 1-jén Skien községbe olvasztották Gjerpen és Solum községeket is.

Tønsberg

Tønsberg város és község Norvégia délkeleti Østlandet földrajzi régiójában. Vestfold megye közigazgatási központja.

Területe 107 km², népessége 38 393 (2008).

Történelme: Tønsberget Norvégia legrégibb városának tartják: Snorri Sturluson szerint a hafrsfjordi csata előtt alapították, melynek dátumát ő 871-re teszi, a modern történészek azonban pár évtizeddel későbbre. Ha Sturlusonnak van igaza, Tønsberg a ma létező legöregebb skandináv város.