Lofoten egy szigetcsoport és hagyományos régió Norvégia északi részén, Nordland megyében. Bár a sarkkörön belül fekszik, olyan meleg időszakai vannak, amelyek rekordszintű hőmérsékleti anomáliát képviselnek a szélességi körön. Lofoten teljes szárazföldi területe 1227 km², lakossága 24 500 fő.

A Lofoten név eredetileg Lofotr volt: a lo jelentése „hiúz”, fotr pedig lábat jelent – a „hiúzláb” nevet a szigetek látképük miatt kaphatták. Lofotr eredetileg csak Vestvågøy szigetének a neve volt, de aztán az egész szigetláncot is ezen a néven kezdték el emlegetni. Egy másik használatos név a Lofotveggen, aminek jelentése szó szerint „hiúzlábfal”.

Lofoten a 67. és a 68. északi szélességi fokok közt helyezkednek el. A szigetcsoport természeti szépségeiről, változatos élővilágáról híres, hagyományos iparága a halászat. Lofotenhez Vågan, Vestvågøy, Flakstad, Moskenes, Værøy és Røst községek tartoznak.

Fő szigetei északról dél felé haladva:

• Hinnøya déli része,
• Austvågøy (526,7 km²),
• Gimsøya (46,4 km²),
• Vestvågøy (411,1 km²),
• Flakstadøya (109,8 km²),
• Moskenesøya (185,9 km²),
• még délebbre pedig Værøy
• és Røst kicsi, különálló szigetei.

A szigetcsoport és a tőle keletre fekvő kontinens közt helyezkedik el a nagy nyíltvízi Vestfjord, északra Vesterålen kerület. Lofoten fontosabb városai: Leknes Vestvågøyön és Svolvær Våganban. A szigetek látképére a hegycsúcsok, sziklák, védett öblök jellemzők. Legmagasabb hegye az 1161 méter magas Higravstinden Austvågøyön. A dagályforgók híres rendszere, a Moskstraumen Nyugat-Lofotenen helyezkedik el: a maelström örvények mintapéldája és névadója.

A tenger Lofotennél bővelkedik az életben. Itt van a világ legnagyobb mélytengeri korallágya, a 40 kilométer hosszan elnyúló Røst, Røst önkormányzattól nyugatra. A szigetcsoporton sok tengeri sas és kormorán, illetve egyéb tengeri madarak milliói élnek. Sok a vidra és Austvågøyön rénszarvasok is élnek.

Éghajlata: A tél Lofotenen a sarkkörön túli fekvéséhez mérten nagyon enyhe és ennél nagyobb pozitív hőmérsékleti anomália a szélességi fokhoz képest nincs is a Földön. Røst és Værøy a bolygó legészakabbra fekvő területei, ahol egész évben fagypont felett van az átlaghőmérséklet.

A legszárazabb a hónapok közül május és június, októberben ezekhez képest átlagban háromszoros mennyiségű a csapadék. A tipikus hőmérséklet Lofotenen napközben májusban 9 °C (48 °F), júliusban 15 °C (60 °F), szeptemberben 11 °C (52 °F). Késő ősszel és tél elején gyakran erős szelek érkeznek, március vége és október közepe közt azonban ritkák. Az enyhe telek ellenére a hó és a havas eső nem ritka és a hegyeken jelentős mennyiségű hó halmozódhat fel.

Történelme: Vågar Észak-Norvégia első ismert városa. A korai viking korban már biztosan létezett, de lehet, hogy jóval korábban is, a mai Kabelvåg falu közelében Vågan önkormányzat területén.

A szigetek már több, mint ezer éve a tengeri tőkehalhalászat fontos központja. A nagy halászatokra főleg télen kerül sor, amikor a tőkehalak tömegesen délre vándorolnak a Barents-tengerről Lofotenhez ívni. Az itt kifogott hal exportjának központja sokáig a dél-norvégiai Bergen volt, főleg abban az időben, amikor a balti-tengeri kereskedelmet a Hanza uralta (13-17. század). Az alacsonyabban fekvő lofoti területeken, különösen Vestvågøyben már a bronzkor óta fontos szerepet játszik a mezőgazdaság is.

Közlekedése: A szigetcsoportnak három kis repülőtere van, amelyek főképp Bodøvel kötik össze: Svolvær repülőtér, Leknes repülőtér és Røst repülőtér. Værøynek helikopterkikötője van. A közeli Vesterålenben van a Stokmarknes repülőtér, a szintén közeli Harstad/Narvik repülőtérről pedig közvetlen járatok indulnak olyan távoli úticélokra is, mint Oslo és Trondheim.

Turizmusa, sziklamászás, kerékpározás:  Lofoten hegyeit alpesi stílusú gerinceik, csúcsaik és gleccsereik vonzóvá teszik a hegy- és sziklamászás kedvelői számára, bár az itteni hegyek nem emelkednek 1200 méternél magasabbra. A legfontosabb hegymászóközpont Henningsvær Austvågøyán. A hegymászók leggyakrabban Austvågøya és Moskenesøya hegyeit választják. A szigeteknek kiterjedt kerékpárúthálózata van, többnyire a partok mentén, de akadnak 3-400 méteres emelkedők is. Ballstad and Nusfjord között külön kompjárat jár, hogy a biciklisek elkerülhessék a hosszú és meredek Nappstraum alagutat.