A fjord egy sziklafalakkal, hegyekkel övezett, a szárazföldbe mélyen benyúló tengeröböl, amely egy gleccservájta teknővölgy tenger által való elárasztásával keletkezett.

A fjordok tipikus jellemzői: keskeny tengeröblök; a glaciális erózió által kialakított fenekük mélyen a tenger szintje alatt van (így nagyobb merülésű hajók számára is megközelíthetőek); meredek sziklafalak övezik őket, amelyek a tengerszint alatt is folytatódnak; középső és felső részük mélyebb, mint a tengerhez közelebb eső; valamint összeköttetésben állnak a nyílt tengerrel.

A világ leghosszabb fjordjai:

1. Scoresby Sund (Kangertittivaq), Grönland – 350 km
2. Sogne-fjord, Norvégia – 203 km
3. Hardanger-fjord, Norvégia – 179 km

A világ legmélyebb fjordjai:

1. Skelton Inlet, Antarktisz – 1933 m
2. Sogne-fjord, Norvégia – 1308 m
3. Messier Channel, Chile – 1288 m

Norvégia fjordjai

• Batn-fjord
• Beitstad-fjord
• Bokna-fjord
• By-fjord
• Drammen-fjord
• Eidanger-fjord
• Er-fjord
• Finnøy-fjord
• Fister-fjord
• Fogna-fjord
• Fold-fjord
• Frier-fjord
• Førde-fjord
• Gands-fjord
• Gapa-fjord
• Gardssund-fjord
• Geiranger-fjord
• Grinda-fjord
• Hardanger-fjord
• Hemn-fjord
• Herdle-fjord
• Hervik-fjord
• Hidle-fjord
• Hjelte-fjord
• Hjørund-fjord
• Hyls-fjord
• Høgs-fjord
• Høyang-fjord
• Håsteins-fjord
• Idde-fjord
• Idse-fjord
• Indre Oslo-fjord
• Jelsa-fjord
• Jøsen-fjord
• Jøssing-fjord
• Kvitsøy-fjord
• Langangs-fjord
• Lodde-fjord
• Lyngen-fjord
• Lysaker-fjord
• Lyse-fjord
• Me-fjord
• Mel-fjord
• Midtgulen-fjord
• Nams-fjord
• Nordals-fjord
• Nordgul-fjord
• Nord-fjord
• Nærøy-fjord
• Ombo-fjord
• Orkdals-fjord
• Orme-fjord
• Oslo-fjord
• Oster-fjord
• Porsanger-fjord
• Romsdals-fjord
• Sandefjords-fjord
• Sandeids-fjord
• Sands-fjord
• Sauda-fjord
• Skjolda-fjord
• Skudenes-fjord
• Snill-fjord
• Sogne-fjord
• Stav-fjord
• Stor-fjord, Sunnmøre
• Stor-fjord, Svalbard
• Sør-fjord
• Sørgul
• Talgje-fjord
• Tingvoll-fjord
• Tjongs-fjord
• Tomre-fjord
• Trondheim-fjord
• Tysse-fjord
• Varanger-fjord
• Vefsn-fjord
• Vest-fjord
• Vest-fjord, Nordkapp
• Vest-fjord, Oslo-fjord
• Vest-fjord, Tinn
• Vats-fjord
• Vetle-fjord
• Vinda-fjord
• Vinnspoll
• Værang-fjord
• Yrke-fjord
• Ytre Oslo-fjord
• Økstra-fjord
• Å-fjord
• Åmøy-fjord
• Årdals-fjord
• Åst-fjord

Geiranger-fjord

A Geiranger-fjord (Geirangerfjorden) fjord Norvégia Sunnmøre tájegységében, Møre og Romsdal megye déli részén található. A Stor-fjord 15 kilométeres oldalága. A végénél fekszik az apró Geiranger falu.

A fjord az ország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi célpontja, és 2005 óta – a Nærøy-fjorddal együtt – a Világörökség része. A világörökségi címet veszélyeztetik azok a tervek, amelyek szerint elektromos távvezetékeket vezetnének keresztül rajta.

A Geiranger-fjordot folyamatosan veszélyezteti az Åkerneset hegy, amely bármikor beleszakadhat a vízbe. Egy hegyomlás cunamit válthat ki, amely tíz percen belül több környékbeli települést, köztük Geirangert és Hellesyltet is elérné.

A fjord mentén néhány elhagyott gazdaság található. A Storfjordens venner nevű egyesület végzett rajtuk némi helyreállítást. A leggyakrabban látogatottak közülük Skageflå, Knivsflå és Blomberg. Skageflå gyalog is elérhető Geirangerből, míg a többi csak vízi úton közelíthatő meg. A fjordnál számos lenyűgöző vízesés is található.

Hardanger-fjord

A Hardanger-fjord a világ harmadik, Norvégia második legnagyobb fjordja, az ország délnyugati részében (Vestlandet) lévő Hordaland megyében, Hardanger történelmi régióban. Hossza 179 kilométer.

A Hardanger-fjord az Atlanti-óceánból nyílik, Bergentól délre. Innen északkeleti irányba tart, amíg el nem éri Hardangervidda nagy fennsíkját. Leghosszabb ága a Sør-fjord, amely a fő fjordból mintegy 50 kilométeres mélységben hatol dél felé.

A Hardangerfjord legnagyobb mélysége több mint 800 méter, ez Norheimsundnál, a fjord közepén van.

Nærøy-fjord

A Nærøy-fjord (Nærøyfjorden) egy fjord norvégiai Sogn og Fjordane megyében, Aurland községben. A Sogne-fjord 17 km hosszú mellékága. Meredek sziklafalak veszik körbe, amelyek néhol 1700 méteres magasságig emelkednek. A fjord a legszűkebb helyen mindössze 300 m széles.

A fjord lenyűgöző szépsége miatt kedvelt idegenforgalmi célpont; a nyári időszakban nagyobb turistahajók is felhajóznak a végénél fekvő Gudvangenig. A kőomlásveszély miatt a nagyobb hajók nem használhatják a kürtjüket a legszűkebb szakaszon.

A két parton néhány kisebb település és gazdaság található, amelyeket csak vízi úton lehet megközelíteni. A nyugati parton található Bakka, 1859-ben épült templomával.

A Nærøy-fjord 2005 óta – a Geiranger-fjorddal együtt – a Világörökség része.

Sogne-fjord

A Sogne-fjord Norvégia legnagyobb fjordja, a világon pedig a grönlandi Scoresby Sund után a második legnagyobb. A fjord legnagyobb mélysége 1309 méter.

Sogn og Fjordane megyében található (részben a megye névadója), Norvégia nyugati Vestlandet földrajzi régiójában. Bergentől mintegy 72 kilométerre északra indul és 203 kilométer hosszan nyúlik be a szárazföldbe, a kis Skjolden faluig.

Fő ágának átlagos szélessége mintegy öt kilométer. A fjordot övező sziklák 1000 méteres és még nagyobb magasságokba emelkednek.

Trondheim-fjord

A Trondheim-fjord vagy más néven Trondheimsfjorden a Norvég-tenger egyik öble, egyben Norvégia harmadik legnagyobb fjordja. A Trondheim mellett húzódó fjord 130 kilométeres hosszúságú. Legmélyebb pontján, Agdenesnél 617 méter mély.

A legnagyobb szigetek a fjordban Ytterøy és Tautra. Munkholmen szigete a trondheimi kikötőnél található. A szűk Skarnsundet-szoros felett a Skarnsund-híd ível át. A szoros északi részét Beitstadfjordennek (Beitstad-fjordnak) nevezik. A Trondheim-fjord nagyobbik része egész évben jégmentes, egyedül a Verrasundet nevű szűk ág szokott telente jégborítást kapni. A Beitstad-fjord is be szokott fagyni a téli hónapok során, de csak néhány hétig.

A Trondheim-fjord igazán gazdag tengeri élővilággal büszkélkedhet. Vizében több mint 90 halfaj él, illetve mélytengeri korallzátonyok vannak.^[1] Számos, folyami lazacban bővelkedő folyó, illetve vízfolyás is a fjordba torkollik. A fjordtól keletre és délre fekvő területek Norvégia legjobb minőségű mezőgazdasági területei közé tartoznak. A tagolt és hegyvidékes Fosen-félsziget a fjord nyugati részén védelmet nyújt a heves szélviharok ellen.

A Trondheim-fjord már a viking korban is igen fontos szerepet töltött be mint vízi útvonal, akárcsak napjainkban. 1888-ban egy tengeralatti földcsuszamlás kisebb cunamit okozott, amelynek következében egy ember életét vesztette Trondheimben, valamint három vasútvonal megrongálódott. A fjord vizében található a világon a legtöbb óriáskalmár.

Varanger-fjord

A Varanger-fjord  Norvégia legkeletibb fjordja, Finnmark megyében. Hossza megközelítőleg 100 kilométer, ám ez a fjord egy úgy nevezett "hamis fjord", mivel semmilyen jellegzetes tulajdonságokkal bíró, gleccservájta geológiai képződménnyel nem rendelkezik. A fjord Vardø városa és Grense Jakobselv közt nyílik a tengerre, ahol mintegy 70 kilométer széles. A szárazföld felé, nyugati irányban, egészen a Nesseby község székhelyéig, Varangebotnig nyúlik.