Minden ami Norvégia
Üdvözlés

Üdvözöllek a norway-land.gportal.hu-n!

Az oldal Skandinávi egyik csodálatos országával, Norvégiával foglalkozik. Itt mindent megtalálhatsz ami Norvégiával kapcsolatos. Böngészd végig az oldalt, és ha van valami kérdésed, vagy véleményed, akkor azt nyugodtan írd meg a vendégkönyvbe.

 
Menü

Főoldal

Norvégia

Érdekességek

Vendégkönyv

 

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Oldal adatok

Szerkesztő: Kriszti

Nyitás: 2015. 08. 01.

Zárás: Nem tervezem

Téma: Norvégia

Host: gportal.hu

Domain: norway-land.gportal.hu

CSS kódért köszönet: design-world.flaunt.nu

Források:  X  X  X  X  X  X  X  X  X  X  X  X  X 

X  X  X  X  X  X  X  X 

 

 

 

 
Látogatók
Indulás: 2015-07-30
 
Vestlandet

 

 

Vestlandet egyike Norvégia öt földrajzi régiójának. Az ország déli részének atlanti-óceáni partvonalán fekszik.

A következő négy megyéből áll: Rogaland, Hordaland, Sogn og Fjordane és Møre og Romsdal. A régióban 1,2 millió ember él. Legnagyobb városa Bergen, a második legnagyobb Stavanger.

A Vestlandet Európa egyik legcsapadékosabb területe. Hegyvidékein átlagban 3500 milliméter az átlagos éves csapadék, de vannak évek, amikor eléri az 5000 millimétert is. Bergenben évente 2250 milliméter csapadék esik. A nedves éghajlatot részben a Golf-áramlat okozza, ami melegebbé is teszi a régiót Norvégia más területeinél, ezért itt télen is gyakoribb az eső, mint a havazás.

A Vestlandetben él a norvég nyelv Nynorsk nyelvjárása beszélőinek túlnyomó része, a régió lakóinak 56%-a azonban itt is az elterjedtebb Bokmål nyelvjárást beszéli (mivel a városok lakói általában ez utóbbit használják). Sogn og Fjordane megyében a Nynorsk beszélőinek aránya 97%, Møre og Romsdalban 55%, Hordalandban és Rogalandban azonban már csak 42, illetve 27%.

Rogaland délkeleti részeit néha a szomszédos Sørlandet régióhoz sorolják. Néha az északabbra fekvő régióhoz értik Møre og Romsdal megyét.

 

 

 

Rogaland megye

Rogaland megye Dél-Norvégia nyugati Vestlandet régiójában, a norvég olajipar központja. Hordaland, Telemark, Aust-Agder és Vest-Agder megyékkel határos.  Közigazgatási központja az olajváros, Stavanger. Ipari központ, ahol olyan könnyű munkát kapni, hogy egész Norvégiában itt a legalacsonyabb a munkanélküliség: 2007 eleji adatok szerint a rogalandi munkanélküliségi ráta 1,1 százalék körüli.

Rogaland a terület óészaki nyelvű elnevezése, amelyet a 20. században újra elkezdtek használni. (1919-ig a megye neve Stavanger amt volt.)

Földrajza:  Jellemzően vízparti régió sok fjorddal, tengerpartokkal, szigetekkel. Legfontosabb szigete Karmøy. Legfontosabb öble a megyébe mélyen benyúló Bokna-fjord. Karmøy jelentős réztelepekkel rendelkezik (az innen származó rezet is felhasználták a new york-i Szabadság-szobor készítéséhez).  Rogalandban van Norvégia harmadik legnépesebb városi övezete. Stavanger, kiegészítve Sandnes, Randaberg és Sola kapcsolódó lakóövezeteivel, népesebb, mint Trondheim. Más jelentős városai: Haugesund, Egersund, Sauda, Bryne, Kopervik és Skudenshavn. Rogaland a jól jövedelmező norvég olaj- és földgázkitermelés központja, egyben Norvégia egyik legfontosabb mezőgazdasági vidéke.

Történelme: Rogalandban az őskorból származó emberi leleteket is találtak, például a randabergi Svarthola barlangban. Ezek közt van egy kőkori fiú csontváza. Jelentős leletek kerültek itt elő a bronskorbúl és a vaskorból is. Sok ír stílusú keresztet találtak Rogalandban. A viking korban Rogaland neve Rygjafylke volt. Széphajú Harald király és a hafrsfjordi csata előtt a terület apró királyság volt. A rugiai nép valószínűleg élt Rogalandban is.

 

Rogaland megye zászlaja:          Rogaland megye címere:  

 

 

 

Hordaland megye

Hordaland ("hegyes föld") megye  Norvégiában, az ország délnyugati részét elfoglaló Vestlandet földrajzi régióban. Régebbi neve Søndre Bergenhus amt.

Szomszédai Sogn og Fjordane, Buskerud, Telemark és Rogaland megyék. Norvégia harmadik legnépesebb megyéje a főváros Oslo és a főváros közvetlen szomszédságában lévő Akershus után: lakóinak száma 453 574 (2006-os adat).

Közigazgatási központja és legnagyobb városa Bergen. Bergen 1972 előtt önálló volt, nem tartozott Hordalandhoz. A megye lakosainak több mint 60%-a él Bergenben és a környező területen. A megye más városi vagy városias területei: Leirvik, Voss és Odda.

Földrajza:  Hordaland megye sarló alakú, mert csaknem középen, délnyugat-északkeleti irányban beleváj a 179 kilométer hosszú, Bergentől délre kezdődő Hardanger-fjord, Norvégia második legnagyobb fjordja.  A megye területén van a tavairól, sarki rókáiról, hóbaglyairól és hatalmas szarvasállományáról nevezetes Hardangervidda nemzeti park mintegy fele.  Sok vízesése van, mint a Vøringsfossen és a Stykkjedalsfossen, és gleccserei, mint a Folgefonna, Norvégia kontinentális részének harmadik legnagyobb, 213,62 négyzetkilométert fedő gleccsere, és a Hardangerjøkullen.

 

Hordaland megye zászlaja:         Hordaland megye címere: 

 

 

 

Sogn og Fjordane megye

Sogn og Fjordane megye Norvégia délnyugati Vestlandet földrajzi régiójában, az Északi-tenger partján. Közigazgatási központja a Leikanger községben fekvő Hermansverk város.

Területe 18 623 km², ezzel a 19 norvég megye közt a nyolcadik (a legnagyobb magyar megyénél, Bács-Kiskunnál azonban több, mint kétszer nagyobb). A harmadik legkevésbé népes norvég megye, 106 259 lakossal (2007, ami kevesebb, mint fele a legkisebb lakosságú magyar megye, Nógrád népességének.

A megye a Sogn og Fjordane nevet 1919-ben kapta. Nevének első szava a Sogne-fjord mentén elhelyezkedő Sogn hagyományos régióra utal. Az utolsó szó a fjord többes számú alakja és két itteni régióra – Nordfjordra és Sunnfjordra utal. 1919-ig a megye neve Nordre Bergenhus amt volt, azaz Észak-Bergenhus amt.

Címere 1983-tól hivatalos. Benne a három kék háromszög a megye három régiójára utal (Sogn, Sunnfjord és Nordfjord).

 

Sogn og Fjordane megye zászlaja:         Sogn og Fjordane megye címere:  

 

 

 

Møre og Romsdal megye

Møre og Romsdal Norvégia egyik megyéje (norvégül fylke), a nyugati Vestlandet földrajzi régió északi részén. Közigazgatási központja a 24 421 lakosú (2004) Molde.

Területe 15 121 km², ezzel Norvégia megyéi közt a 11. legnagyobb. (Másfélszer akkora, mint a legnagyobb magyar megye, Bács-Kiskun). A megyét sok fjord tagolja és sok lakott sziget tartozik hozzá, ezért hajóforgalma élénk. A fő helyi komptársaság, az MRF 1921 óta létezik.

Nevét 1936-ban kapta. Møre Nordmøre és Sunnmøre régiókra utal, a név utolsó eleme Romsdal régióra. 1919-ig a megye neve Romsdal amt volt.

A megye 1978-ban született címere három vikinghajót ábrázol, amelyeknek árbocai kereszteket képeznek. A hármas szám a megye három régióját jelképezi.

A megye a következő hagyományos régiókból áll: északon Nordmøre, középen Romsdal, délen Sunnmøre. Kereskedelmi és kulturális kapcsolataik ellenére ezek a régiók hagyományosan egymással rivalizálnak.

 

Møre og Romsdal megye zászlaja:      Møre og Romsdal megye címere: 

 

 

 

Nagyobb városok:

 

Bergen

Bergen Norvégia második legnagyobb városa, a délnyugati Hordaland megye Bergen községében.

Bergen Norvégia délnyugati partján fekszik, Hordaland megyében, amelynek a székhelye is. A várost Norvégia világhírű fjordjainak kapujaként is említik, illetve Vestlandet országrész fővárosaként emlegetik. Itt található Norvégia legnagyobb és egyben Európa egyik legnagyobb személykikötője. A bergeni agglomeráció a városon és elővárosain kívül a környező vidéki településeket is magában foglalja.

Éghajlata: Bergent az enyhe és nedves tengerparti klíma jellemzi. Kisebb mértékű a nyári-téli hőmérséklet-ingadozás, és itt az országban a legmagasabb az átlaghőmérséklet. A januári középhőmérséklet 2,8 °C, a júliusi 15,1 °C (1991-2005), valamint itt a legmagasabb az átlagos éves hőmérséklet Norvégiában. Bergen az esernyők városa, évente átlagosan 213 nap esik csapadék. 2007. január 21-én új rekordot regisztráltak, amikor 84 egymást követő napon keresztül esett, a korábbi rekord 59 nap volt 1975-ből. Az átlagos éves csapadékmennyiség 2 250 mm.

Történelme: Bergent 1070-ben alapították Olav Kyrre király uralkodása alatt, régi neve Bjørgvin volt. A középkorban Skandinávia egyik legfontosabb városa volt. Itt történt Skandinávia első koronázása 1163-ban: V. Magnus norvég királyt koronázták meg és a középkori Norvégia (Norgesveldet) fővárosa is volt 1314-ig. A 13. század végétől a Hanza-szövetség egyik legfontosabb telepe (kontor) működött itt, főként az északi partokról érkező szárított tőkehal miatt.

A német kereskedők külön városrészben éltek, melyben 2000 hivatalnok is dolgozott. A Hanza városrészt kerítéssel el is kerítették a többi városrésztől és a kikötő vár melletti részét foglalta el. A Hanza-házakat 1979-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé. A Hanza-házakban nem volt szabad tüzet gyújtani, csak egy központi házban. A Hanza-hivatalnokok és kereskedők a német középosztályból kerültek ki és cölibátust fogadtak. Egy bizonyos hivatali idő ledolgozása után visszatértek hazájukba.

1349-ben egy Bergenben kikötő angol hajó legénysége terjesztette el a fekete halált Norvégiában. A 15. században számos kalóztámadást élt át a város, és 1429-ben felégették a királyi várat és a város nagy részét. 1536-ban a király elérte, hogy a németek előjogai megszűnjenek. Bergen továbbra is Skandinávia legnagyobb városa volt, és 1850-ig a legnagyobb maradt Norvégiában. Az északi partokkal való kereskedelem monopóliumát 1789-ig őrizte meg. 1916-ban a város nagy része egy tűzvész martalékává vált. A második világháború alatt, 1940. április 9-től német megszállás alatt volt. 1972-ben egyesítették a szomszédos településekkel, és elveszítette megyei jogait.

Turizmusa:  Bergen főbb nevezetességei:

  • Bryggen: Hanza-kereskedőházak sora a fjord mentén, a Világörökség része.
  • Fløibanen (Felvonó), mely a Bergeni kilátóba visz fel.
  • Edvard Grieg háza.
  • Ole Bull villája.
  • Ulriksbanen (drótkötélpályás felvonó) (az) Ulriken hegyre visz fel.
  • A bergeni Akvárium Norvégia legnagyobb és legrégibb ilyen intézménye.

Közlekedése: Bergenben 1897-től közlekedtek villamosok, de 1965-ben felszámolták a hálózatot, és részben autóbusszal, részben trolival helyettesítették. Az erősödő motorizáció azonban a közúthálózat telítődéséhez és fokozódó torlódásokhoz vezetett, ami kihatott a közúti közösségi közlekedésre is. A problémákat kezdetben az úthálózat bővítésével próbálták kezelni (új körgyűrű, majd a belváros alatt alagút épült), majd miután ez nem vezetett eredményre, bevezették a behajtási díjat, végül a kötöttpályás közösségi közlekedés visszaállítása mellett döntöttek. 2000-ben hoztak döntést a városközpont és a Fleslandban található repülőtér közötti villamosvonal kiépítéséről. Az első, Nesttunig tartó 9,8 km-es, 15 megállót tartalmazó szakasz 2010 nyara óta üzemel. A vonalon 32 méteres, Stadler Variobahn típusú szerelvények közlekednek.

 

 

 

 

 

Stavanger

Stavanger Norvégia negyedik legnépesebb városa.

Stavanger a kontinensen és több szigeten fekszik: Hundvåg, Buøy, Austre Åmøy, Langøy, Bjørnøy, Roaldsøy, Ormøy, Steinsøy, Engøy, Sølyst, Grasholmen, Vassøy, Lindøy, Hellesøy, Tunsøy und Kalvøy.

Legmagasabb pontja a Jåttånuten (139 m).

 

Éghajlata: A város mérsékelt óceáni éghajlattal rendelkezik, rendkívül szeles. A csapadék mértéke 1180 mm/év. A nyár kellemes és enyhe.

Történelme:  A Stavangeri püspökséget 1122 és 1125 között hozták létre. Ebben az időben kezdte el építtetni a dómot az első püspök, Reinald fra Winchester. 1125-ben alapították meg várost.  1425. augusztus 16-án vásárjogot kapott, azonban ez nem lendítette fel a várost. Csak a 16. században kezdett el fejlődni.

Gazdasága: Sok nemzetközi cégnek van a városban székhelye (pl. Statoil). A városban több konzervgyár is működik.

Kultúrája:  Minden májusban egy jazz-fesztivált rendeznek.  2008-ban Stavanger Liverpool mellett Európa kulturális fővárosa lett.

Turizmusa: Látnivalók:

  • Az óvárosban található a dóm, amelyet 1125-ben építettek.
  • Olajmúzeum
  • Óváros (Gamle Stavanger), Európa egyik legidősebb épen megmaradt, legnagyobb részben fából épült házakból álló óvárosa
  • Valberg torony
  • Preikestolen (Prédikálószék) - A Lysefjord felett magasodó 600 méter magas sziklaorom
  • Kjerag - Két sziklafal közé szorult hatalmas kődarab 1000 méterre a Lysefjord felett
  • Homokos tengerpartok végig a nyugati tengerparton (Sola, Bore, Vigdel)

Közlekedése:  Az óvárosban található egy hajóterminál, ahová számos hajó fut be Nagy-Britanniából, Norvégia különböző részeiből és Dániából is. Ehhez közel található egy kisebb forgalmú hajóállomás, ahonnan a közelebbi célpontokra (Vassøy és Tau) indulnak kompok. A vasút Oslótól Stavangerig fut. A pályaudvar mellett található a buszállomás.

Sport:  A legnagyobb helyi labdarúgóklub a Viking Fotballklubb, amely a Norvég labdarúgó-bajnokság első osztályában játszik. Hazai pályája a 2004-ben átadott Viking Stadion. Stavangerben minden évben, június végén rendezik meg a strandröplabda világbajnokságot. A szabadidős tevékenységek köre szinte korlátlan: a túrázástól kezdve a bázisugrásig szinte minden sport megtalálható. A belvárostól elérhető közelségben fekvő két tavat (Mosvatnet, Stokkavatnet) kiváló minőségű futóutak veszik körül. Ezenkívül számos kondicionáló terem található a városban, ám többségük kifejezetten drágának mondható.

 

 

 

 

Haugesund

Haugesund város és község (norvégul: kommune) Norvégia délnyugati Vestlandet földrajzi régiójában, Rogaland megyében.

A község területe 73 km², népessége 33 665 (2009. január 1.). Haugesund agglomerációjában 2007-es adatok szerint 41 183-an éltek.

Történelme:  Haugesund város és község 1855-ben jött létre, amikor kivált Torvastad községből (utóbbi ma Karmøy része). 1958. január 1-jén egyesítették Haugesunddal Skåre községet.  A város egy védett szoroson keresztülfutó, stratégiailag fontos tengeri útvonal közelében fekszik. Bár maga Haugesund viszonylag új, a vidék történelmi: Széphajú Harald király (850 k. - 933 k.) a mai városhoz közeli Avaldsnes szigeten élt.

Gazdasága: A város létrejöttekor parti vizeiben nagy mennyiségben fogták a heringet, ami segítette a város fejlődését. A heringkorszaknak már rég vége, Haugesund gazdasága az utóbbi évtizedekben az olajipar köré koncentrálódott.

 

 

 

Molde

Molde város és község  Norvégia középnyugati Vestlandet földrajzi régiójában, a Romsdalsfjord északi partján a Romsdal-félszigeten.

Møre og Romsdal megye közigazgatási székhelye, Romsdal hagyományos régió kereskedelmi központja, a mørei püspökség székhelye.

A község területe 363 km², népessége 24 294 (2008. január 1.)

Molde községet 1838. január 1-jén hozták létre. 1964. január 1-jén beleolvasztották Bolsøy községet és Veøy részeit.

Éghajlata: Éghajlata mérsékeltövi óceáni, nyarai hűvösek vagy melegek, telei viszonylag enyhék.

Történelme: Középkori eredetű kereskedelmi állomás, amely 1614-ben kapott hivatalos kereskedési jogokat, 1742-ben pedig város státuszt. A következő századokban a város növekedett és Norvégia textil és ruhaiparának központja lett. A második világháború után fejlődése új lendületet vett, ipari és tudományos központtá is vált.

Személyek: Itt született Kjell Magne Bondevik (1947–) evangélikus lelkész, politikus, Norvégia korábbi miniszterelnöke.

 

 

 

 

 

 

 

The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    ARIANA GRANDE TODAY - MAGYARORSZÁG EGYETLEN ARIANA GRANDÉVAL FOGLALKOZÓ HONLAPJA - TUDJ MEG RÓLA MINDENT    *****    KOSEMBLOG.GP//A MAGYAR "A SZULTÁNA" RAJONGÓI OLDAL//BY: KÖSEM// KOSEMBLOG.GP//MINDEN, AMI KÖSEM...    *****    Wonderful Stories - Te Vagy A Végzetem - Saját történetek - Wonderful Stories - Te Vagy A Végzetem - Saját történetek -    *****    JENNIFER LAWRENCE JENNIFER LAWRENCE JENNIFER LAWRENCE JENNIFER LAWRENCE JENNIFER LAWRENCE JENNIFER LAWRENCE JENNIFER