Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Az ország túlnyomó részét a Skandináv-hegység borítja. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja. Az ország főként gránit és gneisz sziklákból épül fel, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori.

Alakja nagyon elnyúló. Partja egyike a világ leghosszabb és legtagoltabb partvonalainak. A zegzugos partvonal közelében mintegy ötvenezer sziget pettyezi a tengert. A norvég szárazföld 13 északi szélességi fokon nyúlik át, az 58°-tól a 71° túl (Svalbard pedig a 81°-tól is északabbra esik). Merőleges irányban a norvég földek a keleti hosszúság 5°-tól a 31°-ig terjednek.

A világ egyik legészakibb országa. Európa leghegyvidékibb országa, amelyben óriási területeket ural a Skandináv-hegység. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 460 méter és területének 32 százaléka a favonal felett fekszik.

A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen.

A Norvég Királyság részét képezi Svalbard és Jan Mayen-sziget is. A Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén és az I. Péter-sziget a Csendes-óceánon Norvégia függő területei (de nem részei a Királyságnak); ezeken kívül jogot formál az antarktiszi Maud királyné földre is, ahol az állandó Troll kutatóállomás működik.

A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, melyeket a kainozoikumi eljegesedés máig tartó interglaciálisában a tenger elárasztott. A leghosszabb a Sogne-fjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban. Nyugat-Norvégia fjordjai – a Geiranger-fjord és a Nærøy-fjord – a természeti világörökség részei.

A jégtakaróból való „kibontakozás” ma is tart, az ország évente több milliméternyit „nő” ki a tengerből, különösen a keleti partvidék, illetve a hosszú fjordok belső részei, ahol a jégtakaró a legvastagabb volt. Ez egy nagyon lassú folyamat és az legutóbbi eljegesedést követően a tenger nagy területeket fedett még évezredekig azok közül, amelyek ma szárazon fekszenek. Oslóban (Aker) a tenger korábban olyan területeket fedett, amelyek ma 221 méterrel van a tengerszint felett, Stavangerben ez a különbség 25 méter, Stadnál 5 méter, Trondheimnel 180 méter, Tromsønél 50, Kirkenesnél 75 méter. A régi tengerfenék ma a legjobb norvég mezőgazdasági területek közé tartozik.

A jég felszínalakító munkájának eredményeképp a norvég Sogne-fjord a világ második legmélyebb fjordja, a Hornindalsvatnet pedig Európa legmélyebb tava.

Norvégiát hagyományosan öt földrajzi régióra tagolják:

• Nord-Norge (Észak-Norvégia)
• Trøndelag
• Vestlandet
• Østlandet
• Sørlandet