A Nærøy-fjord (Nærøyfjorden) egy fjord norvégiai Sogn og Fjordane megyében, Aurland községben. A Sogne-fjord 17 km hosszú mellékága. Meredek sziklafalak veszik körbe, amelyek néhol 1700 méteres magasságig emelkednek. A fjord a legszűkebb helyen mindössze 300 m széles.

A fjord lenyűgöző szépsége miatt kedvelt idegenforgalmi célpont; a nyári időszakban nagyobb turistahajók is felhajóznak a végénél fekvő Gudvangenig. A kőomlásveszély miatt a nagyobb hajók nem használhatják a kürtjüket a legszűkebb szakaszon.

A két parton néhány kisebb település és gazdaság található, amelyeket csak vízi úton lehet megközelíteni. A nyugati parton található Bakka, 1859-ben épült templomával.

A Nærøy-fjord 2005 óta – a Geiranger-fjorddal együtt – a Világörökség része.

A Norvégia déli részén található két fjord a leghosszabb és legmélyebb fjordok közé tartozik, meredek sziklafalaik 1400 méter magasra emelkednek, vizük eléri az 500 méteres mélységet. A délebbre fekvő Nærøy-fjord 100 kilométerre nyúlik be a szárazföldbe és viszonylag lapos tetejű hegyek veszik körül glaciális tavakkal és egy fennsíki gleccserrel. A 60 kilométer hosszú Geiranger-fjord alpesi jellegű hegyek között fekszik, a régióhoz tartozó Torvløysa-hegység 1850 méter magas, altalaja folyamatosan fagyott. Mindkét fjordnak a szárazföld belsejében lévő része a mélyebb, összeköttetésben állnak a nyílt tengerrel, és a jégkorszak végén megemelkedő tengerszint miatt vízzel töltődtek fel. A partvonallal párhuzamosan futnak majd beleolvadnak egy másik fjordrendszerbe. Jellegzetes cikkcakkos formájuk annak köszönhető, hogy törészónákra merőlegesen alakultak ki. Ezeket a cikkcakkokat függővölgyek alkotják, medrük 300-500 méterrel húzódnak a tengerszint alatt. A fjordok 1-2 kilométer szélesek, az oldalukon látható vízeséseket a közeli hegyekből alázúduló folyók vize táplálja. A területre egyaránt jellemző a lombhullató és a tűlevelű erdő, az emberi jelenlétre elhagyott nomád táborhelyek maradványai utalnak.